Suno - Álom
Írta: Ravasz József
Suno
Jokhar jekh shejori, jekh maskar le but, kodo suno
dikhlas, ke pe luma jekh shib vorbin le Rom, kodi naj kaver, sar e romani shib.
Darajlas e shejori, ande pesko suno rovelas.
- Me chi som Rom! Me chi ava Rom! E romani shib le
chorrengi shib si! ... Phenlas pala jekhavreste. De sagda pa kadi dikhelas
suno, pak cini vrama andre phad'ilas ande pesko trajo ci zhanlas sar te vorbi e
romani shib.
O suno te shaj chochavos, e shejori sakofalo. Solas te
na trubuj romanes te sityol, de sar e sunes nashtig shaj kinesles, na loshasa
gelastar e shejori romani shib te sityol.
Aba dur drom gelas phujatar, kana sigo angla late
kerdyilas jekh cino shavo.
- Av baxtalo! -
najisarde jekhavres.
- Karing, kaj zhas? - pusherlas. Zhav romani shib te
sityovav!
- Das duma e shejori. - romani shib? - mucijas pes o
shavo.
- Sostar trubuj tuke e romani shib te sityos, kana kade
vorbisla, sar pa lesko zhape.
- Inke ke vorbij les? - akanak inke darajlas shejori.
Aba sar te na vorbijas ke me romano shavo som, pe mura daki shib vorbij haj
hatyaras jekhavras. Kaver falo man Kamoreske kharen. Haj tut - pushelas o
shavo. Man Margarétake bolde.
- Šukar anav si tu. - loshalas khamoro.
- Dapol kodi ashaves, ke me vorbi e romengi shib? - Aba
sartena zhanesas romales, me phenav kathar angluno minuto ke ame pej romani
shib vorbi saras zhurardas kadi khamoro.
- Dapol! kadi but`i achtom. Kana vorbij, sar anda mura
shibako than sar phaka te avnas: Mure gindura sar chirikl`a te avlas. La
slobodimaski shib si kadi! - loshalas Margaréta.
Detehara, kana e shejori opre ustyilas, hajgindijas pes
sosko suno dikhlas, ande pesko vast las peski skolaki taska haj ... kathar kadi
vrama la lindrako avri rakhipe zhanismaski trus ingrelas la.
Álom
Egyszer egy kislány, egy a sok közül, azt álmodta, hogy a világon
egyetlenegy nyelvet beszélnek az emberek, az pedig nem más, mint a cigány
nyelv. Megriadt a kislány, s álmában keserves sírásba kezdett:
Én nem vagyok cigány! Én nem leszek cigány! A cigány
nyelv a tolvajok nyelve! ... ismételgette egyfolytában.
De mivel továbbra is erről álmodott, kis idő elteltével
beletörődött sorsába, s módfelett eltöprengett azon, vajon hogyan is fogjon hozzá
eme nemkívánatos nyelv elsajátításához.
Ha az álom megvesztegethető lenne, a kislány bizonyára
mindent megtett volna annak érdekében, hogy ne kelljen cigányul tanulnia, de
mivel az álmot nem lehet lekenyerezni, kénytelen-kelletlen elindult cigány nyelvet
tanulni.
Már hosszú ideje gyalogolt, amikor hirtelen elébe
toppant egy kisfiú.
- Légy szerencsés! - üdvözölte a kislányt. - Hová,
merre tartasz? - érdeklődött.
- Megyek cigány nyelvet tanulni! - válaszolt a kislány.
- Cigány nyelvet? - csodálkozott a fiú. - Miért kell
neked a cigány nyelvet tanulnod, mikor úgy beszéled, akár a vízfolyás.
- Még hogy beszélem? - Most rémült meg csak igazán a
kislány.
- Hát már hogyne beszélnéd, hiszen én cigányfiú vagyok,
az anyanyelvemen beszélgetünk, s kitűnően értjük egymást. Különben engem
Princonak hívnak. És tégedet? - kíváncsiskodott a kisfiú.
- Engem Margarétának kereszteltek.
- Szép neved van - örvendezett Princo.
- Tehát te azt állítod, hogy én máris beszélem a
cigányok nyelvét? - kételkedett tovább Margaréta.
- Hát már hogyne beszélnéd, hiszen mondom, hogy az első
perctől fogva cigány nyelven beszélgetünk - erősítette meg Princo a
kijelentését.
- Nahát! De hiszen ez csodálatos! Amikor beszélek,
akárha a nyelvem helyett madárszárny suhogna. A gondolataim madárröptűek. A
végtelen szabadság nyelve ez! - ujjongott Margaréta.
Reggel, amikor a kislány felébredt, s tudatosította,
mit is álmodott, kezébe vette az iskolatáskáját, és ...
Ettől -kezdve az álomfejtésben a tudásszomj vezényelte.
Nema komentara:
Objavi komentar