Translate

02. 02. 2014.

Járóka Sándor - Mulatok Mulatok




Járóka Sándor - Mulatok Mulatok



https://www.youtube.com/watch?v=rguM4modYcQ


CCEU International Festival 2014 - Flamenco Dance Preformance



CEU International Festival 2014 - Flamenco Dance Preformance


https://www.youtube.com/watch?v=AstPunCSC5s

ništa nije učinjeno za ROME


ništa nije učinjeno za ROME




https://www.youtube.com/watch?v=VvelCZydaVs


P Prizma 16 02 2013rizma 1Prizma 16 02 20136 02 2013




Prizma 16 02 2013



https://www.youtube.com/watch?v=My5sePb4COg


S SBTV 12.03.2013- Sastanak Koordinacije sa lokalnom samoupravom



SBTV 12.03.2013- Sastanak Koordinacije sa lokalnom samoupravom




https://www.youtube.com/watch?v=G3Xen3F7pAk


01. 02. 2014.

Le maj jekshipesko pecimo




Le maj jekshipesko pecimo 

 
Írta: Ravasz József        

O phuro rom xojajlas pe zhukela.Nashtig nashtig phenav, hoj kadi anda dar
avilo. But vrama chi zhanglam kadi tajna, ke khanyikas chi mukhlas karing peste.Jek dyes nuro kerdyilas pe tajna. Akanak kadi phenav tumenge.Ganga, kade busholas o phuro rom ,ande romesko péro rakhadyilan .Kana cino sas but butyi kerdas kothe, le romen, sityardas, kaj beshlas.Varisar chi fajlas les e romesko pero hoj kade kharen.Varikon te pushelas les  chi zhanglasas te del duma palpale. Na e romenca sas kathe bajo kaver sas,o bajo.

Ganga phendas sogodi kerla hoj kaversar te kharen kodo kaj voj beshel.Bersha nachile ,de e romesko pero vakanak romesko pero.Gnaga aba sogodi opre das ando pato gelas ke khino sas, thaj sutastar.Suno dikhlas. Lesko dad terno sas,kana jek strjino naciovo maripe phendas le manushenge.Le rom zurales darajle, patyivinas o kaverimo. Chi kamle te keren marimo angla kavera naciovuri.
Mashkar amende si but lashe manusha ,kon zhanen pengi sakma lashe sityardimaske.Pushka chi lenas ande pengo vas.Chi kamen te maren pe. So te keras ?Le phure romengo grupo aba pe but dyesa aba vorbin pe. Chi zhanas so avla .So phena pa amaro trajo.Phende trubuj ta zhastar anda dulmutano them!Trubuj te zhastar  míg chi rakhas jek kaver them.Jek kasavo them ,kaj pale pacha rakhas.
Vikade sas. Kaver dyes gelam podrom ame rom.Kana ande perzhija resle,feri dikhnas .Kadi kaver lumaj majshukar sar so sas amengo them..Le Gangesko dad ,kon Biri  Busholas, buty kerdas sigo kothe. Cerha marnas pe forosko agor, haj kethane beshnas le phure. Sar le phure vorbinas jak bari bari chora gelas po burr.
-Kár-kár…..das duma pe manushipesko glso. Zhanav  kon san tume thaj kathar aven. Vi kodo zhanav  pachake manusha  san, thaj chi kamen o marimo. De jek trubuj te zhanen. Nashtig zhan sakana majdur. Nyevo them te rakhen chavla cini butyi.Vi kodo phenav te na keren  ke feri pharimo.
-Atunchi so te keras ?- das vorba adre Biri phuro rom.
-Mishto phenes.Na dulmut ashundom, hoj o amperato pej rom bari butyi  del.Te keren kadi butyi,atunchi pa jek kasavo naciovo vorbila e luma, kaske  pelda naj inke jek –phendas majdur e choka.
-Kathar zhanasa hoj soski butyi den amen?-pushlas palpale Biri .
-Kár-kár….-kodo maj atunchi zhanena.Malavelas peske phakenca e choka thaj uradas majdur.
O kham aba uches opre phirel po cheri,kana Ganga opre ushtyilas anda pesko suno. Peske jakha moresardas, ke chi kamlas te patyal peske sosko suno dikhlas. Kade gindisardas hoj pa kado suno ,aba vorbilas varikasa. Avri xuklas anda pato thaj opre uradas pe sigo. Sigo pasha ab gelas .Pesko shero ando ab shutas, palakodo kaj pesko kasht gelas telal. Ande pesko shero kodo gindo sas so e choka phendas leske dadeske bari butyi avla tume!
-Soski butyi ? - gindilas pe. Muro  dad kana trajijas, butivar phendas,hoj ame  le rom chi erdemlisaras kodi so kathar e pogano manushendar las sako dyes. Kodd so keren amenca –pej droma, lazharen amen. E romesko pero apol kodi jelentij hoj amaro nipo avri si shutime anda maj but manusha.
Mange trubuj te kerav te pinzharav ,opre kadi haj te kerav kodi so trubuj!Ganga pale sutastar  ande pesko suno dikhlas e romego them.Shukar sas o cheri.Thaj ande pesko ilo puterdyilas o vudar. Andre gelas. Rakhlas pesko kher. Andre gelas kothe kaj amare sune  sityuvas te zhanas avri…
Darajlas kana opre ushtyilas.Thaj aba zhanglas so treubuj te kerel. Aba chi xojajlas pe zhukela.Thaj pa kamipo but butya avel ande ameri godyi…

(Ravasz József: A legigazabb történet című meséjét lováriara fordította: ifj. Rostás Farkas György)




Kethane keripe -Együttműködés





Kethane keripe -Együttműködés    

Írta: Administrator         

KETHANE KERIPE - LE DUJ METERESHO XABENESKI ROLYORI
Sas kaj nas, pe jekh than pe jekh luma, dur ande Kina zhuvlas jekhvar jekh tromano inkesto, kon ando baro maripe vash pesko them mulas. Pune zhuvlas, lasho manush sas. Chi  aralas kathar khancheste, chi kathar la sulicaki rolyori, savi perdal xuvardas pe lesko jilo. Kana mulas, kodi gindyinda, ande jekh sudro murmunto shuna les, po plajo. Pasha kadi, angla le Rajosko vudar rakhla pes.
Jekh manush azhukarlas les.- Del andas tut – pajkerdyas leske. – Shundom, hoj adyes aves.
- De kaj som? – pushlas o inkesto.
- Kadi naj kaver, sar o Rajo. Le tromanenego thaj le lashengo them, kana tele phirel lengo trajo pe phuv.
- De numa phen, le majbudera zhene kaj zhana? Phenel o inkesto.
- Von pe kavere thaneste zhan. Na dara, chi azbana tut.
- Kamos te dikhav vi kodo than – phenel o inkesto. – Inger man tele ande le Bengesko them.
- Mishtoj – phenel o manush. – De chi fajola tuke, so maj kothe dikhesa.
Kade tele gene, thaj vi kothe risne kaj le Bengesko themosko vudar. Lokhes avri puterde o vudar. Kothe andre o inkesto jekh mesalya dikhla, pe late jekh charo, pherdo kirado  vorezosa.
Manusha beshnas krujal e mesalya, o inkesto numa dikhlas, hoj sa bokhale sasle. Kishle sasle, xolyarnyike thaj bibaxtale. O inkesto pal na but vrama, aba zhanglas sostar. Ande sakonesko vast kasavi xabeneski rolyori sas, savi duj meteresho lungo sas! Bi xabeneski
rolyori chi zhangnas te xan, de kaj le xabeneski rolyori lungo sas, o vorezo chi zhangnas ando muj te len. O vorezo sa pe lengo shero, ande lenge jakha, thaj sa pe phuv shordyolas. Sa bibaxtale sasle. Sorro dyes xanas pen, shudkernas o xaben, bara chingarasa sasle. O inkesto po manush dikhlas.
- Akanak aba palpale shaj zhas? – pushlas.
Vi kade kerde. Le inkestes perdal ingerde pe Rajosko vudar. Kana krajol dikhlas, bari dikhja jekh kasavi mesalya sar ande Bengesko them, kasavo charo, pherdo kirado vorezosa, thaj vi le manusha le lungone xabeneski rolyorenca. O inkesto chi patyalas peske jakhenge.
- De kado than kasavoj sar le Bengesko them – phenel bi vojasa.
- Kade gindyis? – pushel o manush. – Chi dikhes khanchi kaver?
O inkesto, pale krujal dikhlas so si angla leste. Atunchi sama las, so si kaver. Kathe na bokhale thaj bibaxtale manushen dikhlas.
Krujal e mesalya sa sastyipe thaj losshale manusha sas. Asanas than xanas o xaben. Sar shaj avel kadi?
O inkesto sigo avri zhangla. Kathe le manusha chi kamne sako xaben penge te len, ando Rajo le manusha zhutisarde jekhavereske te xan. Le xabeneske rolyora lungi sas von te xan lenca, de chi sasle lungi le kavere manushes te xaxaven. Sakon kodi kerlas peske rolyorenca, hoj le kaveres te xaxavel.
O inkesto aba xatyardas. La Rajo thaj le Bengesko them jekh si. Numa ando Bengesko them le manushan chi xal grizha so si le kaveresa, bokhajven thaj bibaxtale sile, ando Rajo zhutisaren pe jekhavereste thaj baxtale sile.

(Paramicha andar e Kina /boldasles: Demeter Ilona)




EGYÜTTMŰKÖDÉS

A KÉTMÉTERES EVŐPÁLCIKÁK

Hol volt, hol nem volt, messze Kínában élt egyszer egy bátor harcos, aki a hazáért folytatott hősi küzdelemben esett el. Míg élt, jó ember volt. Nem félt semmiről, még a nyílvesszőtől sem, amely átfúrta a szívét. Amikor meghalt, azt hitte, az egyik hideg sírhant alá helyezik majd a hegytetőn. Ehelyett a Mennyország kapuja előtt találta magát. Egy férfi fogadta őt.

-Isten hozott – üdvözölte. – Hírét vettem, hogy ma érkezel.
-De hol vagyok? – kérdezte a harcos.
-Ez nem más, mint a Mennyország. A bátrak és jók otthona, miután földi életük letelt.
-De mondd csak, a többiek hová kerülnek? – szólt a harcos.
-Ők máshová kerülnek. Ne félj, nem fognak zavarni.
-Szeretném látni azt a helyet is – mondta a harcos. – Vigyél le a Pokolba.
-Rendben van – szólt a vezető –, de nem fog tetszeni, amit ott látsz majd. Így aztán leereszkedtek, és hamarosan a Pokol kapujánál találták magukat. Óvatosan kinyitották a kaput. Odabent a harcos egy asztalt pillantott meg, rajta egy púpozottan megrakott csésze frissen főtt rizs. Emberek ültek az asztal körül, de a harcos meglepetésére mindannyian éhesek voltak. Soványak voltak, rosszkedvűek és nyomorúságosak. A harcos hamarosan rájött, hogy miért. Mindegyiküknek olyan evőpálca volt a kezében, amely két méter hosszú volt! A pálcák nélkül el sem tudták érni a rizst, azonban a pálca hossza miatt bármennyi rizst csíptek is fel, sehogy sem tudták a szájukba tenni. Rápotyogott a fejükre, bele a szemükbe, és szanaszét a földre. Minden a feje tetején állt. Állandó volt a perpatvar, röpködött az étel, elviselhetetlen volt a lárma.

A harcos ránézett a vezetőjére. -Most már visszamehetünk? – kérdezte. Így is tettek. A Mennyország kapuja szélesre tárult, és a harcost átvezették rajta. Amikor körülnézett, meglepve pillantotta meg ugyanazt az asztalt, amelyet a Pokolban látott, ugyanazt a csészét tele ízletes rizzsel, és az asztal körül az embereket a kétméteres evőpálcákkal.

A harcos nem akart hinni a szemének. -De hiszen ez pontosan olyan, mint a Pokol – panaszkodott.
-Biztos vagy benne? – kérdezte a vezetője. – Nem látsz semmi különbséget?
A harcos még egyszer szemügyre vette az elé táruló látványt. Azonnal észrevette a különbséget. Itt nem szomorú, éhes arcokat látott. Az asztal körül ülő emberek mind egészségesnek és vidámnak látszottak. Nevetgéltek és majszolták az ételt. Hogyan volt ez lehetséges?

A harcos nem sokára megtudta. Ahelyett, hogy mindenki megpróbálta volna magának megkaparintani, amit csak tud, a Mennyországban az emberek segítettek enni egymásnak. Mert bár a pálcák túl hosszúak voltak ahhoz, hogy a saját szájukhoz emeljék őket, ahhoz már nem, hogy másokat elérjenek velük. Mindenki arra használta a pálcáit, hogy valaki mást etessen vele.

A harcos végre megértette. A Menny és a Pokol teljesen egyforma. Csakhogy míg a Pokolban az emberek önzők, éheznek és boldogtalanok, a Mennyben segítenek egymásnak és boldogok.

(Kínai népmese)