E Bibija
Írta: Ruzdija Russo Sejdovic |
2014. május 21. szerda, 17:27 |
E Bibija (rromano alav pala e dejaki vaj dadeski phen) ande nesave Srbijake thana goditilpe sar e Devleski daj. E Bibija sas but pistarrdi sar jek godetimasko kulto, ba anglal o angluno lumijako maripe ek rromnjake avilas ando suno, thaj sikadas la kaj trubul te godetisaren lako anav, thaj lako dives.
E Bibija ando suno phendas e rromnji te kerel xabena thaj e čhavorren te kidel tala jek ambrolin, thaj kote te pravarel len. E rromni kana kerdas gija, but rroma thaj čhavorre sastile .
Katar kova vrama godetisarelpe thaj bajrakarelpe e Bibijako dives, jek religijako kultno dives, savo istarrdolpe ando Marzo, shtar kurke angla o Baro Parashtuj.
E ortodoksikane Roma kidinjavon utrujal e Ambrolin, te si thulo kašt, keren cikne xiva ande leste thaj kote phabaren memelja. Anen pesa xabena thaj pibena, thaj ulaven maškar peste. Alosaren jekhe rromes savo si "kolachari", dikhen le sar dad e godetimasko dad, savo sa o godetipe kerel, savo e rromen akharel utrujal o Bibijako kasht. Kote rudyin e Bibijake, sastipe te del lenge čhavorren thaj lenge familijenge. Nasvale manusha aven thaj kote beshen te saston.
O kašt utrujal savo dodetipe e Bibijako dives akharrdol "Bibijako kašt" a kana lel o kašt te putrel pire luludya, kova akharen "Bibijake kan".
Akava godetimasko kulto sa maj but trušulne Roma godetin, thaj si gava kaj vie gazhe godetin thaj bajrakaren e Bibija kethanes e Romenca, sar kaj si o gav Leštani paša o Beograd. Kate si e godedimasko "kolachari" e gavesko rashaj.
E Bibija si dikhindi sar jek šuki bari romni, bare bihulavde balengi, a nesave Roma dikhen la vi sar jek khanyi, pala save, kana urjal, urjan vi lake cikne khanyora.
O etnologikano sikipe gindinel kaj si e Bibija evropuni verzija jekhe purane Indijake somnalimasko savo e Roma istarrde ande po seripe sar kaj sas e Durgu, savi shaj paruvel piro karaktero: kana si trutno mothavdolpe sar e Candi, kana zhutil thaj sastarel si Tara, vaj mothavdolpe sar vie e Kali.
Bibija, más néven Bibijaka vagy Bibijača, a szerbiai és bulgáriai romák körében népszerű ünnep. Ideje márciusban, a pravoszláv nagyböjt első péntekén van. Az ünnepet valamikor az 1860-as években ülték meg először.
A legendás Bibija létező személy volt, egy idősebb cigányasszony, aki a kolera-járvány idején gyógyfüvekkel és megszentelt gyümölccsel gyógyította meg a cigánygyerekeket. Ezért a szerbiai cigányoknál a nők és a gyerekek védőszentjének számít. Több balkáni roma női szervezet is viseli a nevét.
Bibija tiszteletére gyümölcsfát szokás ültetni, amit Bibija ünnepére színes szalagokkal, virágokkal és égő gyertyákkal feldíszítenek. Ehhez hasonló népszokás ismeretlen az európai népeknél, de annál gyakoribb Indiában. A "szent fa" gyümölcsét gyógyahtásúnak tartják. Bibija ünnepén összegyűlnek a romák és közösen étkeznek, először is a gyerekeket ültetik a közös asztalhoz. Böjti időszak lévén az aztalra böjtös ételek kerülnek, de sokféle, és nagy mennyiségben; elsősorban sülthal, krumplisaláta, babsaláta és babfőzelék, valamint tekintettel a gyerekekre, rengeteg sütemény. Hogyhogy-hogysem, a böjt ellenére azért a töltött káposzta is az asztalra kerül... Forrás:
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:3QzEyvEqdLAJ:romanesthan.blogspot.com/2009/03/unnep-bibija.html+&cd=16&hl=hu&ct=clnk&gl=huhttp://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:3QzEyvEqdLAJ:romanesthan.blogspot.com/2009/03/unnep-bibija.html+&cd=16&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
|
Módosítás dátuma: 2014. május 22. csütörtök, 05:01 |
Nema komentara:
Objavi komentar