For Hungarian version, see below
Hungary: Government’s declared
migrant ‘crisis’ does not correspond to reality and leads to human rights
violations, says UN expert
BUDAPEST (17 July 2019) –
“Politicisation of the issue of migration in Hungary has scapegoated migrants,”
a UN expert said today, calling on the Government to re-evaluate its stance and
immediately stop proclaiming it is confronting a “crisis situation”.
Felipe González Morales, the
Special Rapporteur on the human rights of migrants, urged the Government to
“reassess its security-oriented narrative in migration governance and move
towards a human rights based approach”. He said security concerns could not justify
human rights violations.
At the end of an official visit to
Hungary, González Morales thanked the Hungarian authorities for the invitation
and acknowledged he had been allowed access to all immigration facilities he
had asked to visit.
The independent expert said that
following the mass arrival of migrants in Hungary, an anti-migration discourse
has become pervasive in both official and public spheres. In campaigns run by
the Government, migrants have been associated with security threats, including
terrorism, he said.
The Government’s security-oriented
approach was presented and implemented with little consideration for human
rights. “This is reflected in a series of very restrictive measures, many of
them based on the declaration of a nationwide ‘crisis situation due to mass
immigration’, which has been renewed every six months since March 2016 and is
expiring on 7 September 2019,” González Morales said.
“Migrants are portrayed as
dangerous enemies in both official and public discourses in this country, but
what I saw during my visit was a group of desperate, traumatised and helpless
men, women, boys and girls confined behind razor wire fence in the transit
zones.”
In 2015, two transit zones (Röszke
and Tompa) on Hungary’s southern border with Serbia became operational. Since
March 2017, asylum applications from anyone who irregularly enters Hungary can
only be submitted in these two transit zones, according to legislative
amendments applicable during the “crisis situation due to mass immigration”.
“I was at Röszke and Tompa. The
border areas were quiet. I did not see a single migrant approaching Hungary
from the Serbian side of the border. Instead, I met with asylum seekers, among
them were pregnant women, children as young as 8 months and unaccompanied
minors between 14 and 18 years old.
“The severe restrictions on the
freedom of movement of asylum seekers, as well as the prison-like environment
in the transit zones, qualify as detention in nature,” the Special Rapporteur
said.
González Morales expressed deep
concern that “asylum seekers in the transit zones are automatically detained
until their procedures are completed.” Limited access to legal aid and the lack
of substantive judicial review on the lawfulness of the detention and the
asylum decision also were disturbing.
The expert urged Hungary to end the
administrative detention of children, whether with families or unaccompanied,
and to explore alternatives to detention for families with children and
unaccompanied children. “Detention is never in the best interests of the
child,” he said.
The Special Rapporteur raised his
concern about the increasing obstacles civil society organisations faced while
working on the human rights of migrants. He stressed the important role of
civil society in maintaining democracy.
“Hungary is facing challenges
caused by a shortage of labour. I welcome the efforts of the Government in
sponsoring foreign students in pursuing higher education in the country and
granting work permits to an increasing number of migrant workers. I encourage
the Government to recognise the potential of migrants in filling the labour
gaps in the market.”
ENDS
Mr. Felipe González Morales (Chile)
was appointed Special Rapporteur on the human rights of migrants in June 2017
by the UN Human Rights Council, for an initial period of three years. As a
Special Rapporteur, he is independent from any government or organization and
serves in his individual capacity. He is Professor of International Law at the
Diego Portales University, in Santiago, Chile, where he is also the Director of
a Master’s programme in International Human Rights Law.
The Special Rapporteurs are part of
what is known as the Special Procedures of the Human Rights Council. Special
Procedures, the largest body of independent experts in the UN Human Rights
system, is the general name of the Council’s independent fact-finding and
monitoring mechanisms that address either specific country situations or
thematic issues in all parts of the world. Special Procedures’ experts work on
a voluntary basis; they are not UN staff and do not receive a salary for their
work. They are independent from any government or organization and serve in
their individual capacity.
UN Human Rights country page –
Hungary
For more information and media
requests, please contact:
Yiyao ZHANG (+41 79 752 04 86 /
yzhang@ohchr.org) or Renate Bucher (+41 79 752 04 85 / rbucher@ohchr.org)
For media inquiries related to
other UN independent experts, please contact:
Jeremy Laurence, UN Human Rights –
Media Unit (+ 41 22 917 9383 / jlaurence@ohchr.org )
Magyarország: a kormány által
kihirdetett migrációs „válsághelyzet” nem felel meg a valóságnak, és az emberi
jogok megsértéséhez vezet, állítja az ENSZ szakértője
BUDAPEST (2019. július 17.) – „A
migráció kérdésének átpolitizálása bűnbakká tette a migránsokat”, jelentette ki
az ENSZ szakértője és felszólította a kormányt, hogy értékelje újra
álláspontját, és ne tegyen ismételten olyan kijelentéseket, hogy
‘válsághelyzettel’ áll szemben.”
Felipe González Morales, az ENSZ
migránsok emberi jogaival foglalkozó különleges jelentéstevője sürgette a
kormányt, hogy „vizsgálja felül a biztonságorientált narratíváját a migráció
kezelésének tekintetében, és mozduljon el az emberi jogi megközelítés irányába.”
A szakértő hozzátette, hogy „a biztonsági alapú megfontolások nem igazolhatják
a migránsok emberi jogainak megsértését.”
A magyarországi hivatalos
látogatása végén González Morales megköszönte a magyar hatóságoknak a meghívást
és, hogy szabad hozzáférést biztosítottak számára minden létesítményhez,
amelyet meg kívánt látogatni.
A független szakértő elmondta, hogy
migránsok tömeges Magyarországra érkezését követően a migrációellenes
megnyilvánulások egyre inkább elterjedtek mind a hivatalos kommunikációban,
mind a társadalomban. A kormány kampányaiban a migránsokat biztonsági
fenyegetésekkel, többek között a terrorizmussal kapcsolták össze.
A kormány által választott, a
biztonságorientált megközelítés kialakításakor és végrehajtásakor kevéssé vették
tekintetbe a migránsok emberi jogait. Ez egy sor korlátozó intézkedésben
tükröződik, amelyek közül sok az országos „tömeges bevándorlás okozta
válsághelyzeten” alapul, amelyet 2016. márciusa óta fél évente rendszeresen
meghosszabbítottak, és jelenleg is 2019. szeptember 7-ig van érvényben, mondta
el González Morales.
„A migránsokat veszélyes
ellenségekként ábrázolják mind a hivatalos megnyilvánulásokban, mind a széles
körű, társadalmi diskurzusban ebben az országban, de amit a látogatásom során
láttam, az csupán néhány kétségbeesett, traumatizált és kiszolgáltatott nő és
férfi, fiú és lány csoportja, akiket szögesdrótos kerítés mögé zárva tartanak a
tranzitzónákban”.
A két tranzitzóna (Röszke és Tompa)
2015-ben kezdte meg működését Magyarország Szerbiával közös déli
határszakaszán. 2017. márciusa óta a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet”
időtartama alatt alkalmazandó törvényi módosítások értelmében menedékkérelmet
csak ebben a két tranzitzónában lehet benyújtani Magyarországon.
“Ellátogattam Röszkére és Tompára.
A határszakaszok csendesek. Egyetlen migránst sem láttam Magyarország felé
közelíteni a határ szerbiai oldaláról. Találkoztam viszont menedékkérőkkel,
köztük várandós asszonyokkal, akár 8-hónapos kisgyermekekkel, és 14-18 év
közötti kísérő nélküli kiskorúakkal.”
“A menedékkérők mozgásszabadsága
tekintetében alkalmazott szigorú korlátozások, valamint a börtönszerű
körülmények a tranzitzónában természetüknél fogva kimerítik a fogva tartás
fogalmát,” fogalmazott a jelentéstevő.
González Morales mély aggodalmát
fejezte ki a menedékkérők, kérelmük elbírálásának teljes időszaka alatti
tranzitzónákban való automatikus fogva tartása miatt. A jogi segítségnyújtáshoz
való korlátozott hozzáférés és a fogva tartás törvényességét valamint a
menekültügyi határozatot érintő érdemi bírósági felülvizsgálat hiánya is
problematikus, mondta el.
A szakértő sürgette, hogy
Magyarország mielőbb vessen véget a gyermek közigazgatási fogva tartása
gyakorlatának, akár családjukkal együtt tartózkodó, akár kísérő nélküli
gyermekekről van szó, és vizsgálja meg az alternatív fogva tartási
lehetőségeket a kisgyermekes családok és a kísérő nélküli kiskorúak esetében,
mivel a fogva tartás soha nem szolgálja a gyermek érdekeit.
A különleges jelentéstevő
aggodalmát fejezte ki ez egyre növekvő akadályok miatt, amelyekkel a civil
szervezetek szembesülnek a migránsok emberi jogaiért végzett munkájukban.
Hangsúlyozta a civil társadalom fontos szerepét a demokrácia fenntartásában.
“Magyarország jelenleg
munkaerőhiány okozta kihívásokkal szembesül. Üdvözlöm Magyarország
erőfeszítéseit, amelynek keretében külföldi diákok magyarországi felsőoktatási
tanulmányait szponzorálják és egyre növekvő számban adnak ki migráns
munkavállalóknak munkavállalási engedélyt. Arra bíztatom a kormányt, hogy
ismerje fel annak lehetőségét, hogy a migránsok hogyan tudnának a munkaerőpiaci
rések betöltéséhez hozzájárulni.”
VÉGE
Felipe González Morales (Chile)
urat 2017. júniusában nevezte ki az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Migránsok emberijogaival foglalkozó különleges jelentéstevőnek 3-éves kezdeti időszakra.
Jelentéstevőként független bármely kormányzattól vagy szervezettől, és egyéni
minőségében jár el. A Santiagóban (Chilében) található Diego Portales Egyetem
nemzetközi közjog professzora, és a Nemzetközi Emberi Jogi Mesterképzési
program igazgatója.
A különleges jelentéstevők az
Emberi Jogi Tanács különleges eljárásainak részét képezik. A különleges
eljárások az ENSZ emberi jogi rendszerén belül a független szakértők legnagyobb
testülete, és ez az általános elnevezése a Tanács független, tényfeltáró és
ellenőrző mechanizmusainak, amelyek vagy egyes országok sajátos helyzetével
vagy tematikus kérdésekkel foglalkoznak a világ minden részén. A különleges
eljárások szakértői önkéntes alapon dolgoznak; nem állnak az ENSZ
alkalmazásában, és nem kapnak a munkájukért fizetést. Függetlenek bármely
kormánytól és szervezettől, és egyéni minőségükben járnak el.
ENSZ emberi jogi országismertető
oldal – Magyarország
További információk és egyéb
sajtómegkeresések ügyében kérjük, vegye fel velünk a közvetlen kapcsolatot:
Yiyao ZHANG (+41 79 752 04 86 /
yzhang@ohchr.org) vagy Renate Bucher (+41 79 752 04 85 / rbucher@ohchr.org)
Az ENSZ más, független szakértőivel
kapcsolatos sajtómegkeresések ügyében kérjük vegye fel a kapcsolatot:
Jeremy Laurence, UN Human Rights –
Media Unit (+ 41 22 917 9383 / jlaurence@ohchr.org )
Nema komentara:
Objavi komentar