Európai szintű felmérés
a romák helyzetéről
|
|
|
|
Írta:
Administrator
|
|||||||
|
|||||||
A romák
átlagosan rosszabb körülmények között élnek, mint a közvetlen környezetükben
élő nem romák, és továbbra is hátrányos megkülönböztetés sújtja őket -
állapította meg az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) tizenegy országra
kiterjedő, szerdán közzétett felmérésében.
A vizsgált 11
országban, ahol az európai romák túlnyomó többsége él, a romák helyzete mind
a négy kiemelt társadalmi-gazdasági tényező - lakhatási viszonyok,
foglalkoztatás, oktatás és egészségügy - terén átlagosan rosszabb, mint a
környezetükben élő nem romáké.
A felmérés szerint továbbra is hátrányos
megkülönböztetést szenvednek el és nincsenek megfelelő ismereteik az uniós
jogszabályok által biztosított jogaikról.
Gyors,
hatékony cselekvésre van szükség, különösen a romák oktatási helyzetének
javítása terén - hangsúlyozta Morten Kjaerum, a FRA igazgatója egy
közleményben. Az oktatás javítása "kulcsfontosságú ahhoz, hogy a roma
fiatalok jövőbeli lehetőségeiket ki tudják bontakoztatni és hogy ki tudjanak
törni a hátrányos megkülönböztetés, társadalmi kirekesztés és szegénység
ördögi köréből" - mutatott rá.
A felmérés
Bulgáriára, Csehországra, Franciaországra, Görögországra, Olaszországra,
Magyarországra, Lengyelországra, Portugáliára, Romániára, Szlovákiára és
Spanyolországra terjedt ki. Összesen több mint 22 ezer embert kérdeztek meg.
A válaszadók a háztartások több mint 84 ezer tagjáról szolgáltak adatokkal. A
romák közül az átlagos országos arányuknál az adott térségben nagyobb
arányban élőket, a nem romák között a romákkal azonos környéken, így hasonló
infrastrukturális és munkaerő-piaci viszonyok között élőket kérdeztek meg.
A tanulmány
szerint a fiatal roma felnőttek mindössze 15 százaléka rendelkezik középfokú,
illetve szakmai végzettséggel, míg a környezetükben élő nem roma fiataloknak
a 70 százaléka.
Átlagosan a romák kevesebb, mint harminc százalékának van
fizetett munkaviszonya. A romák mintegy 45 százaléka olyan háztartásban él,
ahol legalább egy hiányzik az alapvető komfortfokozathoz szükséges elemek -
konyha, mellékhelyiség, fürdési lehetőség és az elektromos áram - közül.
Átlagosan a
roma háztartások negyven százalékában fordult elő, hogy valaki egy hónapon
belül legkevesebb egyszer éhesen feküdt le este aludni, mert nem volt pénzük
élelmiszerre.
Átlagosan 90 százalékuk olyan háztartásban él, ahol a jövedelem
az országos szegénységi küszöb alatt van.
A felmérésben
megkérdezett romák mintegy fele mondta azt, hogy a megelőző egy évben
hátrányos megkülönböztetés érte származása miatt. Körülbelül 40 százalékuk
tud olyan jogszabályról, amely tiltja az álláskeresőkkel szembeni etnikai diszkriminációt.
A
magyarországi mutatók a legtöbb területen megközelítőleg átlagosak a többi
tíz országhoz viszonyítva - mondta el az MTI-nek Jánisz Dimitrakopulosz, a
FRA Esélyegyenlőségi és Polgárjogi Osztályának vezetője.
Rámutatott,
hogy a magyar mutató a legjobb a 11 ország között például az óvodai
nevelésben részt vevő roma gyerekek arányát tekintve (több mint 80 százalék).
A nem roma gyerekek körében is csak Spanyolországban magasabb az arány.
Másrészről a
középfokú oktatás terén inkább átlagos az eredmény.
A szakértő szerint mindez
azt mutatja, hogy a kisgyermekkori oktatás terén Magyarországon jelentős
erőfeszítéseket tettek és ezek eredménnyel is jártak. Több figyelmet kell
azonban fordítani - mondta - a roma gyerekek középfokú oktatásba való átlépésére,
különösen a szakképzést nyújtó oktatásra.
Csehország
után a második legmagasabb a roma foglalkoztatottság aránya, és a legkisebb a
különbség a roma és nem roma munkanélküliség között a megkérdezettek körében.
Hozzátette, a foglalkoztatottság helyzete nem jó egyik csoportnál sem.
A romák
szegénységnek való kitettsége terén a magyarországi 82 százalék
megközelítőleg egy szinten van a lengyel, bolgár, román és cseh adatokkal,
ugyanakkor jelentős különbség van a romák és nem romák között.
Magas a súlyos
anyagi nélkülözést szenvedők aránya.
Elmondta még,
hogy a diszkrimináció tekintetében a negyedik legjobb a magyar mutató,
ugyanakkor a 2008-as felméréshez képest nem változott jelentősen, ahogy a
jogról való informáltság sem.
A szakértő szerint a kormánynak ezért aktívabb
információs tevékenységet kell folytatnia.
Kiemelte,
hogy Magyarország az utóbbi időben jelentős haladást ért el az úgynevezett
szegénységi térképek kidolgozásával. "Ez egy nagyon értékes
kezdeményezés, amelyet Magyarország más országoknak is megmutathat" -
tette hozzá.
A térképeken részletesen feltüntetik egy adott terület
lakosságának társadalmi-gazdasági mutatóit, ami segítheti a helyi hatóságokat
a területfejlesztés tervezésében - fejtette ki.
Magyarország
jó példa a nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok működésére is,
másrészről erősíteni kell a romák politikai részvételét - mondta a szakértő.
Hozzátette: a tanulmány általános megállapítása, hogy a hatékony cselekvéshez
a roma közösségek erősebb bevonására van szükség.
Az ügynökség
felmérése az Európa 2020 stratégia keretébe illeszkedő nyolcéves program
része. Adatait felhasználták az Európai Bizottság szerdán ismertetett
jelentésében is. A kutatást 2020-ig még kétszer megismétlik.
(MTI)
kethanodrom.hu
|
Nema komentara:
Objavi komentar